AZ ALPHAVILLE A LIDO-BAN
BUDAPEST 2002. 04. 06.

Akik úgy gondolták, hogy majd a 80-as évek sztráegyüttesét láthatják s
hallhatják a pesti koncerten, azoknak valószínű csalódniuk kellett, hiszen
napjaink Alphaville-je adott egy nagyszerű klub koncertet a Lidóban, azon a
meglehetősen hideg áprilisi estén. Persze egy kis szépésghibája volt a
dolognak, hiszen Marian az előző esti szlovákiai koncerten egy kis balesetet
szenvedett, így gipszelt lábával, kénytelen volt színpadi mozgását minimálisra
csökkenteni. (Persze Bernhard most sem vesz részt a turnén, de ez azt
hiszem megbocsátható neki, főleg, ha az új av albumon dolgozik.)
A turné, illetve a koncert, a mottójából adódóan (Miracle Healing Tour 2002) a
Dreamscapes 9, vagyis az internetes album dalaira épült, így aki ezeket a
dalokat nem ismerte, azok valószínű nagyon meglepődtek. (miracle healing,
new light, shadows she said, upside down, those wonderful things, s
ráadásként a gyönyörű first monday) illetve még egy dal elhangzott, amely
számomra is ismeretlen volt, bár állítólag ez is letölthető volt, ám mégsem lett
a web album része (girl from pachacamac)
A koncert másik felét a már klasszikussá vált dalok alkották, s amelyek
ismerősek lehettek a korábbi koncertekről (elevator, big in japan, forever
young, sounds like a melody, jerusalem, victory of love, monkey in the moon,
wishful thinking, guardian angel). Mindez immáron már tökéletes
megszólalásban. Marian nagyszerűen énekelt, igaz az új dalok szövegeit
általában olvasta egy elé helyezett állványról. Ezen kívül egyetlen hibát ejtett,
a forever young-nál elfelejtett belépni (pedig elénekelte már több százszor).
Aztán Martin segítségével visszatalált valahogy az első versszakba.
Még egy dalt eljátszottak, ám ez nem tartozik igazán egyik részhez sem,
mégis nagyszerűen illett a többihez: a carry your flag, az egyik kedvenc dalom
az együttestől, s ez eredetileg csak a Dreamscapes 6 lemezen hallható.
Óriási volt.
Az egész bulinak nagyszerű volt az atmoszférja, köszönhető ez persze a klub
helységnek is, s itt kell megemlítenem a remek díszletet, amely a színpad két
oldalán belógatott fehér függöny csíkokból állt, s amelyre minden dal alatt
különböző, válogatott képeket vetítettek, (de példul a big in japan alatt
számsorok futottak a kivetítőn.) Igazán egyedinek találtam.
Sajnos, csak egy ráadást adtak, de az felért mindennel, hiszen az elmúlt év
talán legszebb dalát választották búcsúzóul, ami nem volt más, mint a first
monday, a web albumról. S persze a sérülésnek köszönhetően, Marian a buli
után gyorsan elhúzott, így a személyes találkozó most elmaradt.

2002-04-29
vafe