 |
||||||||||||
 |  |  |  |  |  |  |  |  |
||||
 |
 |
|||||||||||
 | MIKROKOZMOSZ A THE BREATHTAKING BLUE NYOMÁBAN Több mint két éve, hogy majdnem kétmillió fiatal gyülekezett az Alphaville vidámparkjában, hogy romantikus álmodozással töltsön egy délutánt Utópiában. "Az Afternoons in Utopia befejezése után külsőleg és belsőleg is szét voltunk szaggatva. A lemezkészítés addigi módjával már nem voltunk elégedettek. Mindenütt az honosodott meg, hogy 20-30 demo közül az ember egy ollóval a fejében az állítólagos legjobbakat kiválasztja a lemezhez. Mintha nem lenne minden jó, amit csinált! Az ember kizárólag sávonként halad, egy időben több dalon dolgozva. Ez a munkamódszer, gyártás technológiailag nagyon elidegenedett." Ezért fordulópont következett az Alphaville-nél. Úgy tettek mintha egyáltalán nem lenne kész anyag, hanem beültek a stúdióba, hogy ott a dalokat egyenként fejlesszék, rendezzék, és mixeljék. "Csak így tudtuk a fejlesztési eljárást tisztán alakítani és a stílusunkat folyamatosan továbbfejleszteni." A nehéz szülés 21 hónap és 10 dal után fejeződött be. A The Breathtaking Blue egy időtlen mű, ami nem törődik az elmúlt két év általános zenei fejlődésével. "A zene kizárólag a fejünkben keletkezik, és nem igazodik trendekhez. Arra egyáltalán nincs helyünk. Az Alphaville egy együttes, inkább konzervatív hangzáselképzelésekkel, egy együttes, amely kifinomult módon jellegzetes, és amennyire csak lehetséges önállóan érez és gondolkodik." Ebbe az elképzelésbe kiválóan illett az elektronikával bíbelődő Klaus Schulze, mint producer. Nem csak Marian változatos hangja tükrözi vissza az együttes eddigi legnagyobb zenei spektrumát, hiszen ez a lemez swing-gel, Rock'n Roll-lal, balladákkal, poppal és klasszikus hangzásokkal van megtöltve, és elvárható intenzitással megkoronázva. "Ezúttal is kiemelkedő dolgokat dolgozunk fel: A dalaink olyanok, mint az ablakok egy és ugyanazon épületből. Segítségükkel a mi perspektívánkból látható a világ, de a szimbolikus nyelvünkön keresztül saját asszociációkat is lehet találni." Alphaville - és ahogy ők a világot látják. Kódolt, misztikus, esztétikus, és hangzatos képekkel. Amilyen konzervatívnak tűnik a zenekar beállítottsága, olyan jövőbe mutató a technikai megvalósítás. Hogy a céljaikat megmagyarázzák, felhasználták a legújabb technikát, a CD-Graphics-ot, ami csak az idei rádió-kiállítás után kerül a piacra. A CD kapacitás kb. 0,5 százalékán - ami eddig kihasználatlan volt - mozgóképeket lehet tárolni, ami (egy kiegészítő kimeneten át) egy monitoron válik láthatóvá. Ennek a keresésnek az eredménye (valamint a szöveg-visszafordítások németre amelyek szintén megjelennek a képernyőn) a saját magyarázata a The Breathtaking Blue-nak, Marian Gold után szabadon. De ez még nem minden. A Songlines videó-projekttel szintén új szférákba tör az együttes. A Songlines ötlete az ausztrál őslakosok vallásából származik, amely szerint a világ kezdetén az istenek a sivatagban vándoroltak, és énekükkel teremtményeket hívtak életre. Ők ma is ezeket a dallamokat követik. "Egyszerűen nem akartunk hagyományos videókat készíteni, hanem rövidfilmeket készíttetettünk a dalainkhoz. Ezért megszólítottunk olyan neves rendezőket, mint Godfrey Reggio, Ian Pringle és Slobodan Pesic, akik az egyes dalokat elővették, és filmre alkalmazták." Így alkotott a The Breathtaking Blue egy új világot. Egy szép új világot Alphaville fővárossal. (ME/Sounds, 1989. Fordítás: Voyager, 2007) Kapcsolódó anyagok:
|
|
||||||||||
 | | | | | | | | | |
|
| |
